A bemelegítés fontosságára, nélkülözhetetlen szerepére edzéseink elején rengeteg cikk, könyv, előadás és az edzőnk hívja fel a figyelmet. Bár már mindenkinek a könyökén jön ki a jó tanács, mégis számos esetben hanyagolják el a sportolók az edzésszakasz kezdeti bemelegítő részét!

A bemelegítéshez számtalan gyakorlatot tudunk, de ismerjük meg az élettani, egészségtani hatásait is.

A bemelegítés egészségtani hatásai

A bemelegítés során több olyan szervrendszer működését kell nyugalmi funkcióból, munkahelyzetbe hozni, mely a terhelések, edzések végrehajthatóságának alapját képezik. Ezek a mozgató-szervrendszer, a keringési rendszer, a légzõszervrendszer, de még az idegrendszer is.

A bemelegítés 7 legfontosabb hatása

1. ízület

Bemelegítéskor mind a passzív, mind az aktív mozgatórendszer működése, állapota megváltozik, így a fokozott fizikai megterhelés elviselésére alkalmassá válik. Az ízületekben található nedvtermelés fokozódik, ami által az ízfelszínek egymáson való elcsúszása könnyebbé válik, csökken közöttük a súrlódás. Ez a hatás a porcok kopása, esetleges repedése, leválása ellenében hat.

2. izom

Az izmok bemelegítéskor zajló, fokozódó terhelése, azok vérellátásának növekedését eredményezi. Ez az izmok felé vezető kisartériák, arteriolák megnyílásnak eredménye, ami az oxigénkínálatot növeli, a savasodási, így egyúttal az anaerob folyamatok kialakulásának megelőzését eredményezi. Az izmok vérbőségének kialakulása azok hőmérsékletét is emeli, amely rugalmasabbá válásukat okozza, szakítószilárdságuk megnövekszik. A hideg izomzat sokkal könnyebben szenvedi el a húzódásos, szakadásos sérüléseket, ne kockáztassunk tehát!

3. oxigén szállítás

A bemelegítés alatt a szívműködés erőteljesebbé válik, növekszik a pulzusszám, és a pulzustérfogat is. Ez a vér oxigénszállító kapacitását fokozza, így szintén az aerob energiaszolgáltatás javulását célozza.

4. izom vérellátás

A légzési működés fokozatos erősödése, a légzésszám, és légzésmélység növekedésében nyilvánul meg. Az erőteljesebb légzőizom működés a vérbe juttatható oxigén mennyiségét növeli. A három előbb említett változás együttesen (az izom-vérellátásának fokozódása, a keringés növekedése, a légzésfunkció emelkedése), mind a jó minőségű oxidatív energiaszolgáltatás lehetőségét javítja, a szervezet munkára való felkészítését alakítja ki.

5. hőszabályozás

A bemelegítés során megfigyelhető idegrendszeri változások közül a test hőszabályozásának, munkára való átállása az egyik legjellemezőbb, és legfontosabb esemény. A jó bemelegítés a verejtékezés megindulását eredményezi, hiszen ilyenkor az izomműködés által fokozottan termelődő hő, testhőmérsékletet emelő hatása kompenzálható. A túlmelegedés megelőzésében fontos ez az esemény. Ha ez elmarad, a sportoló az edzés vagy verseny későbbi szakaszaiban fog szenvedni a megemelkedett testhőmérséklet kedvezőtlen hatásaitól (pl.: holtpont jelensége). A termelődő verejték a test felszínéről elpárologva hűtőhatást vált ki, mely segítségével kialakítható a szükséges munkahőmérsékletet szervezetünkben. Amennyiben ruha által fedett a testünk (pl.. anorák), úgy ez az esemény nem történhet meg. Ilyenkor „túlmelegszik” a sportoló, és jelentősen képessége alatt teljesít. Nagy melegben igyekezzünk könnyű ruházatban, a párologtatást lehetővé tevő sportruhában edzeni.

6. idegrendszer

Az idegrendszeri bemelegítés másik célja, hogy a nyugalomban erőteljesebben működő paraszimpatikus idegrendszeri funkciókat, fokozatosan átállítsuk, a terheléskor hatékony szimpatikus idegrendszeri működések irányába. A fokozatosságon nagy hangsúly van, hiszen ez a váltás hirtelenül bekövetkezve, szervi működészavarokat okozhat (pl.: oldalszúrás), ami leronthatja az edzés hatékonyságát, tönkre teheti a verseny eredményességet.

7. fejben dől el

Az edzések során, hónapokon keresztül begyakorolt, megtanult, komplex mozdulatsorokat (Lásd korábban a dinamikus sztereotípiák ismertetésekor!) a bemelegítés során fel kell idézni a sportolóknak, úgymond „újra kell futtatniuk” az ismert mozgásokat, hogy az edzésen, versenyen olajozottabban, biztonságosabban alkalmazhassák őket (pl.: tornászok gyakorlata, labdajátékosok lövési, passzolási mozdulatai, vívók mozdulatai). Nem elég tehát csak az általános bemelegítést alkalmaznunk (kocogás, gimnasztikai gyakorlatok, stb.), hanem a sportág specifikus mozgásokat is alkalmaznunk kell bemelegítés során. Ez a pszichés, és mentális ráhangolódás miatt szükséges.

A felsorolt hatások mind a sportoló teljesítményének optimalizálásában, mind pedig a sérülések megelőzésében fontosak. Ne hanyagoljuk, ne nagyoljuk el a bemelegítést, hiszen az edzés egyik legfontosabb szakaszáról van szó.

(Forrás: futas.net)

Bővebben...